
Egy diétás üdítő a bevásárlókosárban ma már vitát is hordoz magával. Az egyik szalagcím szerint az aszpartám lehetséges rákkeltő. Egy másik szerint az eritrit hajlamosabbá teszi a vért az alvadásra. Egy harmadik szerint az édesítőszerek a testsúly szempontjából amúgy sem segítenek. Mindhárom hónapokon belül jelent meg egymáshoz képest, és szűk értelemben mindhárom pontos volt.
A gond az édesítőszerek szóval van. Az aszpartám, a szukralóz, az aceszulfám-K, a szacharin, az eritrit, a szteviol-glikozidok és a szerzetesgyümölcs pontosan egy közös tulajdonsággal bírnak, az édes ízzel sok cukor nélkül, és szinte semmi mással. Eltérő kémia, eltérő felszívódás, eltérő hatósági dokumentáció, eltérő minőségű bizonyítékok. Épp az teszi megoldhatatlannak ezt a témát, hogy egyetlen ítélet alá soroljuk őket.
Először az őszinte válasz, mielőtt a részletekbe mennénk. Azokban a mennyiségekben, amelyeket az emberek ténylegesen fogyasztanak, az engedélyezett édesítőszerekről nem bizonyították, hogy ártalmasak lennének, a biztonsági ráhagyások pedig nagyobbak, mint azt a legtöbben gondolnák. Az eritrit jelenti az egyetlen valóban nyitott kérdést. Ha pedig egy cukros italt édesítőszeresre cserélsz, jelentős cukorterheléstől szabadulsz meg – ez azért számít, mert a legtöbb ember mindennapjaiban nem a víz a reális alternatíva.
Az aszpartám elfogadható napi bevitele 40 mg testtömeg-kilogrammonként naponta. Az EFSA a 2013-as újraértékelésében jutott erre az értékre, és a JECFA is ugyanezt a számot használja (EFSA Journal 2013). Az ADI nem az a pont, ahol a károsodás elkezdődik. Ez az a napi bevitel, amely egy egész életen át biztonságosnak tekinthető, általában az állatkísérletekben hatást nem mutató legmagasabb dózis 100-zal osztva.
Dobozokra átszámolva ez a szám sokakat meglep. A WHO saját példaszámítást is közzétett: dobozonként 200–300 mg aszpartámmal számolva egy 70 kg-os felnőttnek napi 9–14 doboznál is többet kellene meginnia ahhoz, hogy túllépje az ADI-értéket, feltéve, hogy nincs más forrás (WHO, 2023). Sok diétás kóla jóval e tartomány alatt van, ami még feljebb tolja a számot, ahogy a Coke Zero-kérdés végig is vezeti.
Az aceszulfám-K szembement a híradások hangulatával. Az EFSA 2025 áprilisában újraértékelte, és napi 9-ről 15 mg/kg-ra emelte az ADI-értéket (EFSA Journal 2025). Az egyetlen abszolút kivétel: az aszpartám fenilalaninforrás, ezért fenilketonuria esetén az ADI nem alkalmazható.
2023. július 14-én két WHO-testület egyszerre publikált, és a beszámolók önellentmondásnak tűntek. Az IARC az aszpartámot a 2B csoportba, az emberre lehetségesen rákkeltő anyagok közé sorolta, korlátozott bizonyítékokra hivatkozva az emberi hepatocelluláris karcinóma, az állatkísérletek és a hatásmechanizmus terén. A JECFA ugyanezt a szakirodalmat megvizsgálva nem talált elégséges okot a 0 és 40 mg/kg közötti megengedhető napi bevitel megváltoztatására, és megerősítette azt.
Nem ugyanarra a kérdésre válaszoltak. Az IARC veszélyeket azonosít, vagyis azt, hogy valami bizonyos kitettség mellett okozhat-e rákot, és a négy kategóriája a bizonyítékok erejét írja le, nem a kockázat nagyságát. A JECFA a valós kitettség melletti kockázatot értékeli. A WHO saját táplálkozási igazgatója nyilvánosan is rögzítette az álláspontot: a biztonságosság nem jelent komoly aggályt a szokásos dózisok mellett, a leírt hatásokhoz pedig jobb vizsgálatokra van szükség. Az amerikai FDA még tovább ment, és kijelentette, hogy egyáltalán nem ért egyet az IARC következtetésével.
2023 májusában a WHO kiadott egy irányelvet, amely azt javasolja, hogy a cukormentes édesítőszereket ne használják testsúlykontrollra vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére. Az apróbetűs rész magától a WHO-tól származik: az ajánlás feltételes, alacsony megbízhatóságú bizonyítékokon alapul, és nem vonatkozik a már meglévő cukorbetegséggel élőkre (WHO, 2023).
A bizonyosság alacsony, mert a bizonyítékok két irányba mutatnak. A randomizált vizsgálatok jellemzően kis mértékű testzsírcsökkenést mutatnak, a prospektív kohorszkutatások ennek az ellenkezőjét, a WHO pedig megnevezi a valószínű okot: az összefüggést torzíthatják a kiindulási jellemzők és az összetett fogyasztási szokások. Ez udvariasan megfogalmazva fordított ok-okozati összefüggés. Azok, akik diétás üdítőket isznak, aránytalanul gyakran olyan emberek, akik már eleve a testsúlyukat vagy a vércukorszintjüket próbálják kordában tartani.
A helyettesítéses vizsgálatok tisztább képet adnak. Hat randomizált, összesen 1 729 résztvevős vizsgálatban a cukrozott italok energiamentes alternatívákra cserélése 0,31 kg/m2 mértékű BMI-csökkenést eredményezett, ami nagyjából 0,5–1 kg, majd az egyik beavatkozás leállása után a súly visszakúszott (Obesity Reviews 2024). Szerény, valós és feltételekhez kötött. A másik oldal nagyságrendjéhez: a NutriNet-Santé 1,09-es kockázati arányt jelzett a szív- és érrendszeri betegségeknél a többet fogyasztóknál, 100 000 személyévre 346 eseményt 314-gyel szemben (Debras et al., BMJ 2022).
Az eritrit az az édesítőszer, amelynél a „még nem tudjuk” a pontos válasz, nem pedig kitérés. 2023-ban Witkowski és munkatársai a Nature Medicine folyóiratban arról számoltak be, hogy a vérben keringő eritrit előre jelezte a hároméves súlyos szív- és érrendszeri eseményeket szívbetegek három kohorszában, a két validációs kohorszban a legmagasabb és a legalacsonyabb kvartilis között 1,80-as és 2,21-es korrigált kockázati aránnyal. Az eritrit emellett fokozta a vérlemezke-aggregációt in vitro, valamint a trombózist egerekben (Nat Med 2023). 2024-ben ugyanez a csoport elvégezte azt a kontrollált összehasonlítást, amely az első tanulmányból hiányzott: 30 g eritrit akut módon fokozta a vérlemezke-aggregációt és a granulafelszabadulást egészséges önkéntesekben, míg 30 g glükóz nem (ATVB 2024).
A mechanizmus valósnak tűnik. Az viszont külön állítás, hogy a szokásos édesítőszer-fogyasztás is előidézi-e, és három fenntartás is áll a kettő között. Ezeket a kohorszmintákat 2007 és 2009 között vették le, két alátámasztó adatsor pedig 1987-ig nyúlik vissza, amikor az eritrit még egyáltalán nem volt elterjedt édesítőszer, és étrendi adatokat sem gyűjtöttek. Az emberi szervezet glükózból is előállít eritritet a pentóz-foszfát útvonalon, és ez a termelés hiperglikémia és oxidatív stressz hatására fokozódik, így a magas plazmaszint inkább az anyagcserezavar jele lehet, nem az oka. Ráadásul a dózisok is nagyon távol állnak egymástól: 30 g 300 ml-ben, két perc alatt, éhgyomorra elfogyasztva, szemben az uniós szabályokkal, amelyek az energiacsökkentett ízesített italokban ízfokozóként legfeljebb 1,6%-ban, azaz 300 ml-enként körülbelül 4,8 g-ban korlátozzák az eritritet (Cramer et al., Front Nutr 2023).
A legnagyobb utánkövetéses vizsgálat inkább óvatosságra int, nem riadalomra. Az ARIC-tanulmány 4 006 idősebb felnőttje körében az eritrit és annak bomlásterméke, az eritronát összefüggést mutatott a szívelégtelenséggel, a szív- és érrendszeri halálozással és az összhalálozással, a szerzők pedig arra jutottak, hogy mindkettő a kardiometabolikus egészség markere (JACC Adv 2025). Itt a marker szón van a legnagyobb hangsúly. Nagy napi dózisban az eritritről sem a károssága, sem a biztonságossága nem bizonyított, és aki evőkanálszámra süt vele, annak több oka van követni ezt a szakirodalmat, mint annak, aki csak egy kocka cukormentes csokoládéval fogyaszt belőle.
A legerősebb humán vizsgálat ezen a téren Suez és munkatársai 2022-es, a Cell folyóiratban megjelent tanulmánya: 120 egészséges felnőtt, két hét, négy édesítőszer az ADI alatti dózisban. Mindegyik megváltoztatta a széklet- és a szájüregi mikrobiom összetételét, valamint a plazma metabolomját. A szacharin és a szukralóz jelentősen rontotta a glikémiás választ, míg az aszpartám és a sztívia nem. A legerősebben és leggyengébben reagálók székletével kolonizált csíramentes egerek megismételték a donorjuk glikémiás mintázatát (Suez et al., Cell 2022). Két hét 120 embernél még nem bizonyítja, hogy egy diétás ital károsítja az anyagcserét, csak azt, hogy bizonyos embereknél tévedés az édesítőszereket közömbösnek tekinteni.
A növényi eredet marketingtény, nem élettani. A szteviol-glikozidok ADI-értéke napi 4 mg/kg szteviol-egyenértékben, amelyet a JECFA határozott meg, és az EFSA is átvett. A szerzetesgyümölcs európai különlegesség: az EFSA 2019-es véleménye szerint a toxikológiai adatbázis nem elegendő az élelmiszer-adalékanyagként való biztonságosság megállapításához (EFSA Journal 2019), és az (EU) 2024/2345 rendelet óta csak egyetlen vizes kivonat engedélyezett, míg a tisztított mogrozidok továbbra is kívül esnek ezen. A hiányos dokumentáció más állítás, mint az, hogy valami nem biztonságos.
A 120 ember átlaga elfedi a két szélen lévő két embert, és ez az az eredmény, amely itt a legjobban megállta a helyét.
Vegyünk két olvasót, akik ugyanúgy napi egy liter diétás kólát isznak. Az első egy liter cukros kólát – nagyjából 100 g cukrot – váltott ki vele, így a csere egy olyan kitettséget szüntetett meg, amelynek a bizonyítékbázisa jóval erősebb és jóval kedvezőtlenebb, mint bármi, amit az édesítőszerekről publikáltak. A második egy eleve édes étrendhez adta hozzá a diétás változatot, így semmi nem maradt el. Azonos bevitel, ellentétes jelentés, és ugyanez a logika húzódik meg az energiaitalok kérdése mögött is.
Aztán ott az egyéni reagálás problémája. Hogy a szukralóz elmozdítja-e a glükózgörbédet, úgy tűnik, a mikrobiomodtól függ. Hogy a plazmádban lévő eritrit az étrendedet vagy a pentóz-foszfát utat tükrözi-e, a glikémiás kontrollodtól függ. Egyik sem válaszolható meg egy címkéből.
Az őszinte korlátot még a panel előtt érdemes tisztázni, nem utána: egyetlen rutin vérvizsgálat sem méri az édesítőszerek hatását. Nincs aszpartámmarker. A panel azt mutatja meg, hogy a szokáshoz kapcsolódó anyagcserekép stabil marad-e vagy elmozdul, és ennek a munkának a nagyját öt marker végzi el.
| Marker | Amit itt megmutat neked | Milyen gyorsan reagál |
|---|---|---|
| Éhgyomri glükóz | Hol áll az alap vércukor-szabályozás étkezés előtt | Napoktól hetekig, és egyetlen mérés zajos |
| HbA1c | Átlagos glükózterhelés nagyjából három hónapon át | Nyolc-tizenkét héttel egy valódi változás után |
| Éhgyomri inzulin | Milyen keményen dolgozik a hasnyálmirigy a vércukorszint stabilan tartásáért | Hetek, gyakran még azelőtt, hogy a glükóz egyáltalán megmozdulna |
| hs-CRP | Alacsony szintű gyulladás a teljes étrendben | Napok, így egy fertőzés eltorzít egy mérést |
| Trigliceridek | A cukor- és alkoholfogyasztásra legérzékenyebb lipid | Két-négy hét, és számít az éhgyomri állapot |
Együtt egy szűkebb, de hasznosabb kérdésre adnak választ annál, hogy „rosszak-e az édesítőszerek”: stabil marad-e a vércukor-szabályozás ennél a szokásnál.
Az Aniva-tagság ára évente 199 €, és 10 élettani rendszerből több mint 100 biomarkert* tartalmaz, köztük az éhgyomri glükózt, a HbA1c-t, az éhgyomri inzulint, a hs-CRP-t és a teljes lipidpanelt. A vérvétel németországi vagy finnországi partnerhelyszínen történik, és engedéllyel rendelkező orvosok végzik. Az eredmények általában 10 napon belül megérkeznek az alkalmazásba, személyre szabott egészségtervvel, a biológiai életkor becslésével és folyamatos személyes egészségügyi Concierge-chattel. Ha magánbiztosításod van, benyújthatod a tételes számlánkat a biztosítódnak, és a csomagodtól függ, hogy megtéríti-e.
Az ismételt vizsgálat az éves tagsági ciklus része. Tartsd változatlanul a szokást egy évszakon át, és nézd meg, hogyan változtak a számok, vagy módosíts rajta tudatosan, és ellenőrizd újra. A kezdés néhány percet vesz igénybe, és a napi zabfogyasztás kérdése ugyanezt a módszert követi.
A ténylegesen fogyasztott mennyiségeknél nem mutatták ki, hogy a jóváhagyott édesítőszerek kárt okoznának, és a biztonsági határok tágak. Az édesítőszerek nem egyetlen kategória, így a hasznos kérdés az, hogy melyik és mennyi. A legerősebb bizonyíték ezen a területen egyáltalán nem az édesítőszerekről szól, hanem a cukorról, amelyet helyettesítenek.
Az elfogadható napi bevitel 40 mg testtömeg-kilogrammonként naponta, amelyet az EFSA és a JECFA egyaránt meghatározott. A WHO példája szerint egy 70 kg-os felnőttnek napi több mint 9–14 doboz diétás üdítőitalt kellene meginnia ahhoz, hogy ezt túllépje. Kivételt jelent a fenilketonuria, amelynél az ADI nem alkalmazható.
Az őszinte válasz az, hogy még nincs eldöntve. Egy 2023-as Nature Medicine-tanulmány összefüggésbe hozta a plazma magasabb eritritszintjét a szív- és érrendszeri eseményekkel, valamint a fokozott vérlemezke-reaktivitással, és egy 2024-es vizsgálat megerősítette a vérlemezkékre gyakorolt hatást egy 30 g-os adag után. A fenntartások jelentősek: ezekben a kohorszokban nem gyűjtöttek táplálkozási adatokat, az emberi szervezet maga is termel eritritet a pentóz-foszfát útvonalon keresztül, és a vizsgált adag többszöröse volt annak, amit egy édesített ital tartalmaz.
Átlagosan nagyon keveset. A Cell folyóiratban 2022-ben megjelent, 120 felnőtt bevonásával végzett randomizált vizsgálatban a szacharin és a szukralóz két hét alatt jelentősen rontotta a glikémiás választ, míg az aszpartám és a sztívia nem, és a reakciók egyénenként erősen eltértek. Ez ok arra, hogy inkább mérj, mint feltételezz.
Közvetlenül nem. Egyetlen rutinpanel sem mér édesítőszert vagy annak hatását. Az éhomi vércukor, a HbA1c, az éhomi inzulin, a hs-CRP és a trigliceridek azt mutatják meg, hogy egy szokás mellett stabil-e az anyagcserekép vagy eltolódik, ami szűkebb, de jól hasznosítható válasz.
Ez a cikk általános tájékoztatást nyújt az édesítőszerekről és a hozzájuk kapcsolódó vérmarkerekről. Nem minősül orvosi tanácsadásnak, és semmi sem szolgál benne diagnózisra. A referenciatartományokat a vizsgálatot végző laboratórium határozza meg, és ezek laboratóriumonként és módszerenként eltérnek, így egy leletben megjelölt glükóz- vagy inzulineredmény egy másikban a tartományon belül maradhat. A saját eredményeidet, kórtörténetedet és az esetleges gyógyszereidet beszéld meg orvossal.

A legtöbb ember az alapján ítéli meg az egészségét, hogyan érzi magát, az érzés viszont homályos kép, amit könnyű félreértelmezni.
Éves tagság évi 199 €-tól vagy napi 0,55 €-tól.

Az Aniva intézi a laboratóriumot, a logisztikát és a leletet. A pácienskapcsolat és a saját márkád nálad marad.
Húsz perc, és tudni fogod, illeszkedik-e a rendszeredhez.